Alakulásunk története

Sok gyermek nő föl Németországban kétnyelvűen és abból sokan, akik a magyar és német nyelvet beszélik. Itt élnek Németországban, talán már itt is születtek, de a szüleik vagy legalább egy szülő Magyarországról származik.

 

Így fonódik manapság össze -főleg a rendszerváltás és az EU-ba való belépés után- a két nyelv és a két kultúra sok család mindennapi életében. Ezekben a családokban a gyerekek egy természetességgel beszélik mindkét nyelvet és ismerik meg mind a két kultúrát. Ezt a két nyelvhez való tartozást nevezik bikulturalizmusnak, ami gazdagítja ezeknek a gyerekeknek az életét és szélesíti látókörüket.

2002-ben három magyar pedagógusnak (Andruk Babette – zenetanárnő, Szántó Zita – tanárnő és Galai Mária – gimnáziumi tanárnő) az ötlete volt, akik ugyanakkor kisgyermekek szülei voltak, megalapítani egy csoportot, ami a magyar nyelvet és kultúrát ápolja.

A mi munkánk a DUG-ban (Deutsch-Ungarischen Gesellschaft) kezdődött. 2002-ben indult az elsö délutáni csoport, amit 10 külömbözö korosztályú gyermek látogatott. Azokra a gyerekekre fókuszálunk, akik a magyar nyelvet már valamilyen szinten szüleiktől megtanulták. Az órákon a magyar nyelvet nem idegennyelvként kezeljük, hanem az anyanyelv továbbfejlesztését próbáljuk realizálni. Év végén a gyerekek egy bizonyítványt kapnak, amit a német iskolák mint “Sprache der Herkunftslandes” a félévi és évvégi bizonyítványba beírhatnak. Munkánknak köszönhetően, amit mindig újabb ötletekkel gazdagítunk, ma több mint 50 gyerek és 47 család látogatja iskolánkat.